Mozgáskorlátozottak Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete

„Minden mozgáskorlátozottban él a vágy, hogy sorsa jobb legyen. Sokan felismerték, hogy egyedül csupán kivételesen szerencsés körülmények közt van mód a változtatásra. Ahhoz, hogy a mozgásukban korlátozottak nagy számban legyenek képesek minél harmonikusabban beilleszkedni társadalmi környezetükbe, érdekképviseleti szervezetre van szükség, amely összefogja, célirányosan működteti az egyéni erőfeszítéseket.”

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Turcsán Sándor szeretett tagunk, barátunk elhunyt! Sanyi itt hagytál minket, de az egyesület tagjai, sorsársak, munkatársak sosem felednek Téged! Te mindig erőt adtál másoknak, vidámságoddal, segítőkészségeddel. Igazi szíve, lelke voltál a mi kis csapatunknak, főztél nekünk közben meséltél, megnevetettél minket! Nagyon hiányzol mindannyiunknak🖤

Mozgáskorlátozottak Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete

A fent említett gondolat állt a középpontban, amikor megalakult a mai Mozgáskorlátozottak Közép-Magyarországi Regionális Egyesület elődje 1979-ben a Rokkantak Váci Egyesülete 33 fővel. Dr. Chikán Csaba lelkes és kitartó munkájának köszönhetően a megye több városában alakultak mozgássérült csoportok és az ő küldötteik megalakították 1981. október 1-jén a Mozgáskorlátozottak Pest Megyei Egyesületét.

Nagyon lelkesen vettünk részt az Országos Szövetség létrehozásában, majd vállaltuk országos érdekkörű rendezvények megszervezését.

1982-ben üdülési lehetőségekről, gyógyfürdők igénybevételéről tanácskoztunk Szentendrén. 1989-ben a mozgássérült nők sajátos problémáiról tanácskoztunk Dabason. Több éven át részt vettünk a szolnoki gyermektábor szervezésében. 1994-ben segédeszköz bemutatót és vásárt rendeztünk Vácon. Nagykőrösön minden évben megrendeztük az Alkotótábort fogyatékossággal élők és családjaik számára.

Az Egyesület keretei között igyekeztünk bedolgozói munkát közvetíteni 30-40 fő mozgássérült, otthonához kötött ember számára, később a MEOSZ vállalatának, az Alfa Ipari Vállalatának közreműködésével.

Elnökünk Dr. Chikán Csaba hamar felismerte, hogy a mozgássérült embereknek a munka, a lakhatás, valamint a közlekedés terén kell a legnagyobb segítségnyújtás. Így alakult meg Vácon és vonzáskörzetében 1996-ban a szállító szolgálat, a mai Támogató Szolgálatunk, mely abban az időben úttörőnek mondható és hatalmas segítség volt a fogyatékossággal élő emberek számára.

1998-ban Vác Város Önkormányzata egy nagyméretű, de leromlott állapotú iskolaépületet adott Egyesületünk tulajdonába, azzal a megállapodással, hogy az épületet felújítjuk. Így jöhetett létre évek hosszú munkájával az Önálló Élet Központjaként a váci Diadalív Lakóotthon 2002-ben, ahol 14 fő súlyos mozgássérült éli a mindennapjait. Elnökünk tudta jól, hogy a sérült embereknek önrendelkező életre van szükségük a megfelelő segítségnyújtás mellett. A lakóotthon szakmai munkáját mind a mai napig az önálló, önrendelkező élet megteremtése mentén végzi.

Az évek során tagságunk száma egyre növekedett, a megyében egyre több helyi csoportunk alakult. Jelenleg 1500 fő körüli a tagságunk, és 12 aktív helyi csoportunk működik.

A német Donaueschingen várostól jelentős segédeszköz adományt kaptunk, melyet rászorulóknak kikölcsönöztünk.

Igyekszünk munkánkba bevonni más fogyatékossági csoportok érdekképviseleti szerveit is. A helyi önkormányzatokkal, szociális intézményekkel jó kapcsolatot tartunk fent. A MEOSZ tagegyesületeként közreműködünk országos érdekkörű feladatok megoldásában is.

Sajnos Dr. Chikán Csabától szeretett elnökünktől, Egyesületünk örökös elnökétől 2019. január 02-án bekövetkezett halála után búcsút kellett vennünk, de szellemi hagyatékát igyekszünk megőrizni és munkánk során tovább vinni. Dr. Chikán Csaba a fogyatékossággal élő emberekért végzett áldozatos munkájáért számos elismerésben részesült, köztük a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben.